A négyéves Quiang korát meghazudtolóan értelmes, akaratos természet. Mivel szülei gyakran távol vannak, apja óvodában helyezi el a kisfiút a forradalom utáni Pekingben. Itt gazdagnak és színesnek tűnik az élet, vidám formaságok közepette készítik fel a gyerekeket arra, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Quiang azonban nehezen alkalmazkodik a kötöttségekhez, az ellenőrzött közösségi élet mindennapjaihoz. Állandóan összeütközésbe kerül a nevelőivel, akik megpróbálják rákényszeríteni a szabályokat. Quiang követeli a jutalmat, a kicsi, piros virágokat, amelyeket más óvodások kapnak a jó magaviseletükért....