Habár alakja legalább olyan mélyen gyökeredzik a folklórban, mint a farkasemberé, és Hawthorne „Feathertop” című novellájának köszönhetően a vámpírhoz hasonlóan kanonizálta a gótikus rémirodalom, a madárijesztő köré – társaival ellentétben – csak a nyolcvanas években kezdett tessék-lássék szubzsáner szerveződni. Annak ellenére, hogy a Dark Night of the Scarecrow a Ragyogás és a Vérfarkasok mellett a modern-posztmodern átmeneti horror egyik legmívesebb darabja, követői csupán a filléres slasherek és belezésre kihegyezett amatőrfilmek csúszómászókkal teli veteményeséig jutottak, ahol a Pumpkinhead és a Night of the Scarecrow vérbő okkult rémmozijai állnak a korhadt ranglétra csúcsán.
A film története már-már drámai. Egy retardált férfi és egy kislány jó barátok. A lányt egy kutya támadja meg de a férfi megmenti. A helyiek Bubba-t (mert így hívják a szerencsétlent) vádolják a lány megtámadásával, aki félelmében egy madárijesztőben keres menedéket.Hamarosan rátalálnak és egyszerűen lelövik. Az esetnél négy helybéli volt jelen és mind a négyen belelőttek a szerencsétlenbe...Ekkor kapják rádión a hírt, hogy a kislány már jól van és Bubba-nak köszönheti az életét. Hamarosan furcsa balesetekben kezdenek meghalni a kis lincselő csapat tagjai és fogalmuk sincs róla, hogy vajon Bubba túlélte az eseményeket vagy csak a szelleme kísért és áll bosszút gyilkosain...De újra és újra feltűnik a rejtélyes madárijesztő.