Futaba az első szerelem érzésén túl alsó középben tapasztalta meg először a kirekesztettség és a magány érzését is, amikor osztálytársai kiközösítették, legjobb barátnője pedig magára hagyta. Azért, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő, inkább úgy dönt, hogy elrejti a valódi érzéseit, csak hogy középiskolásként fenntarthassa osztálytársaival a látszatbarátságot. „Barátnői” azonban épp olyan emberek, akik annak idején őt is kiközösítették, és a lánynak egyre nehezebb azonosulnia a viselkedésükkel, míg egy nap valóban kenyértörésre kerül köztük a dolog. Ebben sok szerep jut a kirekesztettséget aktuálisan elszenvedő kicsi és aranyos „fiúk kedvencének”, Makita-sannak, akiről kiderül, hogy nagyon kedves lány, és Futaba hirtelen felindultságában, meggondolatlanul ki is áll az érdekében. Persze barátilag rögtön „lapátra” is kerül. A dolgok ilyetén alakulásában Mabuchi-kunnak is benne van a keze a lesajnáló „Te csak megjátszod a barátságot.” szövegével. Annak a Mabuchi-kunnak, aki pont olyan, mint Tanaka-kun, egyébként viszont egyáltalán nem hasonlít rá. A srác egyszer csak feltűnik Futaba előtt, felkavarva a régi érzéseket, majd miután leoltja a lányt, hogy nem igaz, hogy csak most vette észre, hogy ő is ugyanabba a suliba jár – hisz kiderül, hogy tényleg ő az a bizonyos –, rögtön össze is töri Futaba azon reményeit, hogy helyrehozhatják a múltat, és újrakezdhetnek mindent. Így aztán szegény lány ismét barátok és szerelem nélkül marad.....