Pontban éjfél van. Szilveszter Éjszakája. Fényárban úszik Split fölött az éjfekete ég. Óriási tűzijáték, ilyet még ember nem látott. Fekete-fehérben. Split főterén ünnepel az egész város, s minden egyes robbanásra ütemesen, reflexszerűen összerezzen az egy hullámhosszon hömpölygő tömeg. A durranások közepette más hangok is keverednek a zűrzavarba. Egy férfi pisztollyal a kezében holtan terül el a spliti macskakövön. Ó, az a csodálatos spliti éjszaka. Ezzel ugyan – a férfin kívül – a poén is lelőve, ám ez a különös rendező, az előzmények hihetetlenül izgalmas visszajátszásával, három különböző indíttatással 120 perccel korábbra állítja a sztori óráját. Este tízkor három különböző történet indul útjára, Jarmusch független és higgadt stílusában, ugyanakkor Tarantino modorában… Hogy jön ez össze? A néző egy zseniális fekete komédiát láthat, mely véresen komoly. Arsen Anton Ostojic debütálása hazája kritikusai szerint igazi siker, az utóbbi öt év legjobb horvát filmjét rendezte és festette fekete-fehér vászonra.