A jómódú magdalai asszonyt, Máriát elhagyja az ura, mert nem szült neki gyermeket, sőt még szülőházát - a hozományát - is elveszi tőle. Mária bosszúból Silvanus római katona szeretője lesz, ám Silvanus csak kihasználja, megalázza, majd a katonái elé veti a szerencsétlen asszonyt. Heródiás királynő azonban befogadja gyógyítónak az udvarába, ahol megismerkedik Vitelliusz, római főparancsnokkal, s akivel együtt elhagyja a királynőt. Vitelliusz szereti Máriát, ezért minden kívánságát teljesíti. Mária egy rossz szót szól Silvanus-ról, ezért Vitelliusz megöleti a férfit, ami az asszonyt megdöbbenti, hiszen a halálát azért nem kívánta. Később Mária a volt urát hitszegőnek nevezi, ezért Vitelliusz a férfit megkorbácsoltatja, és az egész falut - Mária szülőfaluját, Magdalát - felgyújtatja. Mária szemtanúja lesz a pusztításnak, melyben barátnője kisfia is a halálát leli. Ekkor érkezik Jézus, aki azonban feltámasztja őt. Mária önmagát hibáztatja a tragédiáért, és úgy dönt, hogy Jézus mellett marad, s a tanítványai között él tovább. A farizeus házában rendezett lakomán könnyeivel mossa meg Jézus lábát, és a hajával törli meg, majd egészen a keresztig követi.