Wim Wenders 1983-ban Tokióba utazik, hogy felkutassa Ozu Jaszudzsiró nyomdokait, akinek munkásságát "a mozi szent kincsének" tartja és találkozzon a japán mester egykori főszereplőjével, Rjú Csisúval és Acuta Júharu operatőrrel. A német rendező a turisták kíváncsiságával és csodálatával járja be a pacsinkoszalonokat, a közparkokat és egy műétel-gyártó üzemet, és a német rendező elmélkedik a kiterjedt metropolisz látványán és hangjain, amelyekkel először csak Ozu filmjeiben találkozott. A 80-as évek elejei Tókjó időkapszulája, amelyet Ed Lachman operatőr gyönyörű 16 és 35 mm-es Eastmancolor-felvételeken rögzített, Wenders nagyon személyes tisztelgése Ozu előtt, egyben költői elmélkedés is a képek felidéző erejéről.