John Masterman gigantikus Metropolisában csupán egy kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, ők fényben és ragyogásban élnek. A város alsó szintjén tengődnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Ericet, Masterman fiát megszédíti a lány szépsége, és utána ered az alsó városba.

"A néma korszak legjelentősebb filmutópiája" (The Macmillan Dictionary of Films and Filmmakers) közel 2 millió dollárba került s a maga korában a nagy reklámkampány ellenére megbukott (H. G. Wells szigorúan bírálta, Hitlernek állítólag tetszett). Azóta viszont páratlanul nagy hatást gyakorolt a sci-fi műfajára s világszerte biztos sikerdarabja az archívumi moziknak.