A "Szerelemre hangolva" a tartózkodás erotikájának filmje. A hongkong blues nagy mesterének új filmje rendkívül érzékeny, lírai és melankolikus alkotás egy férfiről és egy nőről. A rendező ebben a filmjében gyengédebbre hangolja a nő-férfi kapcsolat természetét, hősei sajátos időtlenségben élnek, nem cipelik a múlt terheit. Itt a két szemérmes szerető a képzelődésben vagy néma felidézésben éli meg a legfelkavaróbb érzelmeket. Tényszerű történés és képzeletbeli között a határok bizonytalanul elmosódnak. Úgy tűnik, együtt szövik belülről, ki-ki a maga módján a megvalósíthatatlan szerelem állomásait. Legtöbbször nem is tudjuk, kié a fantáziakép: a férfié vagy a nőé, olyan felcserélhetők lesznek, ha nem éppen szándékosan azonosak. A megkettőzés költői /ir/realitásba vonja az ábrándot, a közelség csodáját sugallja, a film aurájának bonthatatlan egységét teremtve meg. "Filmjeimben egyetlen mű különféle epizódjai jelennek meg.