Igazi és aktuális események ihlették. A vasfüggöny leomlása után egy titkos szélsőjobboldali német terrorista csoport, a Nemzeti Szocialista Földalatti Mozgalom, az NSU kezdte meg működését Németországban, bevándorlók hidegvérű meggyilkolásával, amit Bosporusz sorozatgyilkosságoknak neveztek el. Az áldozatokat ugyanazzal a fegyverrel ölik meg brutálisan. A rendőrség - ráutaló bizonyítékok ellenére - soha nem is gondol a jobboldali összeesküvésre, és a belső etnikai viszályokra összpontosít. Miközben tehát a tisztességes embereket sorban gyilkolják, a német hatóságok megvetik őket, kábítószer-kereskedelemmel vádolják őket, és laza erkölcsökre utalnak. Három bajtárs lebeg felettük, akiket újra és újra letartóztattak és elengedtek: Beate, Böhni és Uwe. Beate-t lenyűgözi az ékesszóló Uwe és az, ahogyan magába szívja a jobboldali üzenetet; de ugyanilyen nagy hatással van rá Böhni temperamentuma és kirobbanó erőszakossága is. A három hamarosan egy kompakt triót alkot, amely együtt él és állítólag támadásokat tervez, hogy "Németországot visszaadják a németeknek". A trióra felfigyel a hírszerző szolgálat. Az NSU-aktákat 2014-ben közérdekre hivatkozva 120 (!) évre titkosították, majd az azt követő tiltakozások nyomására lecsökkentették 30 évre. Zschäpe csak 2018-ban lett életfogytiglanira ítélve, az ítélet 2021-ben hajtották végre. "Alig" 20 évvel az első gyilkosság után.