Sorozatokban látott gyilkosok utáni hajszával, erőszakkal, emberi állatsággal Dunát lehet rekeszteni. A Broadchurch kivételes érzelmi tónusa viszont mindezt könnyedén elfeledteti. Ugyanis a sorozatot megalkotó Chris Chibnall óramű pontosságú, mégis döbbenetesen érzékeny történetvezetésének és karakterrajzainak köszönhetően a Broadchurch minden pórusából árad a felfoghatatlan gyász, a morózus tehetetlenség, a hiányérzet, és az idegtépő reménytelenség. Chibnall a szülők szenvedéstörténetének bemutatásával eltávolodik a krimik világától, hogy egy lélektanilag pontosan prezentált trauma kezelésének mikéntjét mutassa be. Képes annyira fájdalmasan közelivé tenni megrázkódtatásukat, hogy a gyilkosság mögött megbúvó rejtélyes indíték szinte érdektelenné válik.